| Summary: | A gazdaságpolitika tökéletlen informáltsága esetén mikor hatékonyabb kvótával
és mikor hatékonyabb Pigou-adóval szabályozni az ipari környezetszennyezés
mértékét? Egy mikroökonómiai modell bemutatása útján bizonyítjuk, hogy
amennyiben a határprofit- és az externálishatárköltség-görbe egyszerre alulbecsült, vagy egyszerre felülbecsült (a kormányzat tökéletlen informáltsága miatt),
akkor kvótaszabályozás alkalmazásával közelebb kerülhet a gazdaság a Paretohatékony egyensúlyi állapothoz, mint Pigou-adó alkalmazásával. Ha viszont a
határprofit- és az externálishatárköltség-görbe ellentétes irányban felül- vagy alulbecsült, akkor inkább a Pigou-adó használata a célszerűbb. Az elméletnek gyakorlati gazdaságpolitikai haszna is van, ugyanis a kormányzatnak lehetnek arra eszközei, hogy megállapítsa, a becsült MNPB és MEC függvények milyen irányban térnek el a valóságtól. Ezután, a modell segítségével áttekintjük azt is, hogy középtávon melyik szabályozó eszköz ösztönzi jobban a vállalatot arra, hogy end-of-pipe
típusú szűrőberendezéseket szereljen fel. A tanulmány második részét a következő számban közöljük.
|
|---|