Summary: | Jelen tanulmány a nemzetközi segélyezést mikroökonómiai szempontból
vizsgálja. Kiindulópontja az a feltételezés, hogy maga a segély egy olyan jószág, amely egyaránt hasznosságot jelent annak, aki adja és annak, aki kapja. A kétféle fogyasztó – azaz a donor és a recipiens – számára azonban különbözőképpen jelenik meg a segély: míg a célországok esetében alapvetően
magánjószágról van szó, a donorok számára közjavakra jellemző tulajdonságokkal bír a segélyezés. Mivel a közjavak kínálata a kizárhatóság és a
rivalizálás hiányában általánosságban is elmarad a kívánatos szinttől, a
segélyek alulkínálatának az egyik okát is ebben láthatjuk.
|