A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület
Közismert, hogy Németország évtizedek óta a világgazdaság meghatározó áru- és tőkeexportőr országa, míg Magyarországon a rendszerváltás utáni exportvezérelt gazdaságfejlesztési modell a külföldi működő tőke importjára épül, amelyben Németországnak – mint hazánk első számú befektetőjének – kulcsfont...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2016-08-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2785 |
| Summary: | Közismert, hogy Németország évtizedek óta a világgazdaság meghatározó áru- és tőkeexportőr országa, míg Magyarországon a rendszerváltás utáni exportvezérelt gazdaságfejlesztési modell a külföldi működő tőke importjára épül, amelyben Németországnak – mint hazánk első számú befektetőjének – kulcsfontosságú szerep jut.
A cikk a német működőtőke-befektetések felől közelítve elemzi Magyarországot mint telephelyet a német vállalati rendszerben. Választ keres az elmúlt évtizedek dinamikus német vállalati terjeszkedésének okaira, földrajzi jellegzetességeire, Magyarországnak mint célterületnek a megítélésére, kiemelve, hogy Magyarország – mint telephely – milyen előnyökre építhet a jövőben, és melyek azok a kritikus tényezők, amelyek hátráltatják a további német beruházások megjelenését, bővülését.
A cikk megállapítja, hogy a német befektetések motivációjában mind a piacszerzés, mind pedig a költségcsökkentés fontos szerepet játszik. Utóbbi jelentőségének újbóli növekedése is a német termelési hálózat nemzetköziesedését jelzi, határokon átívelő termelésoptimalizálási célokat követve.
A német vállalatok terjeszkedésének célterületei jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedekben: A világgazdasági erőterek hagyományos képének megfelelően Kelet-Közép- Európa a német vállalatok fontos bázisát jelenti. Főként a 2008-as gazdasági válságot követően azonban erőteljessé vált a német expanzió a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokban.
Hazánk pozíciója a kelet-közép-európai térségben az ezredfordulót követően meggyengült, majd az utóbbi években kis mértékben javul. Legfontosabb lokalizációs előnyünk a szakképzett munkaerő, amely főként a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységeknél (a hagyományosnak számító járműgyártáson kívül a K+F vagy az egyre növekvő számú szolgáltatóközpontok esetében is) kulcskérdés. Éppen ezért problematikus, hogy a megfelelően képzett munkaerő kínálatával egyre kevésbé elégedettek a német befektetők. Szintén figyelmet érdemel az a tény, hogy a német beruházók számára a kiszámítható gazdaságpolitika rendkívül fontos szempont. Ennek megítélése javul ugyan, de még így is elég kedvezőtlen.
|
|---|---|
| ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |