Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekb...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2020-05-01
|
Series: | Tér és Társadalom |
Subjects: | |
Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201 |
_version_ | 1811344295029899264 |
---|---|
author | Szalai Ádám |
author_facet | Szalai Ádám |
author_sort | Szalai Ádám |
collection | DOAJ |
description |
A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel.
|
first_indexed | 2024-04-13T19:45:08Z |
format | Article |
id | doaj.art-47266f526e38448aa27500dc68fe2c50 |
institution | Directory Open Access Journal |
issn | 0237-7683 2062-9923 |
language | English |
last_indexed | 2024-04-13T19:45:08Z |
publishDate | 2020-05-01 |
publisher | Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network |
record_format | Article |
series | Tér és Társadalom |
spelling | doaj.art-47266f526e38448aa27500dc68fe2c502022-12-22T02:32:45ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232020-05-0134210.17649/TET.34.2.3201Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányokSzalai Ádám0Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201okos városokos város kritikákvárospolitikakritikai városföldrajz |
spellingShingle | Szalai Ádám Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok Tér és Társadalom okos város okos város kritikák várospolitika kritikai városföldrajz |
title | Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok |
title_full | Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok |
title_fullStr | Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok |
title_full_unstemmed | Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok |
title_short | Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok |
title_sort | az okosvaros koncepcio kritikai foldrajzi vizsgalata elmeleti hatter es lehetseges kutatasi iranyok |
topic | okos város okos város kritikák várospolitika kritikai városföldrajz |
url | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201 |
work_keys_str_mv | AT szalaiadam azokosvaroskoncepciokritikaifoldrajzivizsgalataelmeletihattereslehetsegeskutatasiiranyok |