Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok

A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekb...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Szalai Ádám
Format: Article
Language:English
Published: Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network 2020-05-01
Series:Tér és Társadalom
Subjects:
Online Access:https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201
_version_ 1811344295029899264
author Szalai Ádám
author_facet Szalai Ádám
author_sort Szalai Ádám
collection DOAJ
description A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel.
first_indexed 2024-04-13T19:45:08Z
format Article
id doaj.art-47266f526e38448aa27500dc68fe2c50
institution Directory Open Access Journal
issn 0237-7683
2062-9923
language English
last_indexed 2024-04-13T19:45:08Z
publishDate 2020-05-01
publisher Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
record_format Article
series Tér és Társadalom
spelling doaj.art-47266f526e38448aa27500dc68fe2c502022-12-22T02:32:45ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232020-05-0134210.17649/TET.34.2.3201Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányokSzalai Ádám0Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar A városok felgyorsult növekedése, az egyre nagyobb léptékű népességkoncentrációk kialakulása és az ezzel egyidejűleg végbemenő technológiai fejlődés következtében napjainkra a városkutatásban szinte megkerülhetetlen témává vált az ún. okos város koncepció. Az okos város fogalma az elmúlt évtizedekben alakult ki, főként az urbanizáció, a digitális forradalom és a hatékonyabb és fenntarthatóbb városi szolgáltatások és környezetvédelem iránti társadalmi igényekre adott válaszként. Az infokommunikációs technológiák használata a településfejlesztésben jelentős potenciállal bír, ami okán a smart city koncepció egy új fejlődési paradigmaként is értelmezhető. A tanulmány első részében bemutatom, miképpen magyarázható az okos város koncepció, milyen összetevői vannak, a nemzetközi szakirodalomban hogyan definiálják. Ezt követően kitérek arra, hogy bár a városfejlesztési trendek az okos városok felé mutatnak, a koncepció gyakorlati megvalósításának (megvalósíthatóságának) vizsgálatakor a kritikai városföldrajzi megközelítés számos olyan területet azonosít – mint például a fejlesztések területi- és társadalmi fókusza, közösségi bevonás, adatgazdálkodás – amelyek alapvető fontosságúak a sikeres, befogadó és fenntartható okos városok létrehozásához. E kritikai elemzés a jelenleg uralkodó neoliberális várospolitika ismérveivel veti össze az okos város koncepció egyes elemeit, valamint hiányosságait. A tapasztalatokra építve megfogalmazom, hogy a témában milyen új, eddig feltáratlan kutatási kérdések merülnek fel. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201okos városokos város kritikákvárospolitikakritikai városföldrajz
spellingShingle Szalai Ádám
Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
Tér és Társadalom
okos város
okos város kritikák
várospolitika
kritikai városföldrajz
title Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
title_full Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
title_fullStr Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
title_full_unstemmed Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
title_short Az okosváros-koncepció kritikai földrajzi vizsgálata – elméleti háttér és lehetséges kutatási irányok
title_sort az okosvaros koncepcio kritikai foldrajzi vizsgalata elmeleti hatter es lehetseges kutatasi iranyok
topic okos város
okos város kritikák
várospolitika
kritikai városföldrajz
url https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3201
work_keys_str_mv AT szalaiadam azokosvaroskoncepciokritikaifoldrajzivizsgalataelmeletihattereslehetsegeskutatasiiranyok