Az eurózónához való csatlakozás időzítése
A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhe...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
University of Debrecen, Faculty of Economics and Business
2020-08-01
|
Series: | Competitio |
Subjects: | |
Online Access: | https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/8007 |
_version_ | 1827590901879275520 |
---|---|
author | László Jankovics |
author_facet | László Jankovics |
author_sort | László Jankovics |
collection | DOAJ |
description |
A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33
|
first_indexed | 2024-03-09T01:24:15Z |
format | Article |
id | doaj.art-48470c134a4e48fd977c1bfd0f4b4633 |
institution | Directory Open Access Journal |
issn | 1588-9645 2939-7324 |
language | English |
last_indexed | 2024-03-09T01:24:15Z |
publishDate | 2020-08-01 |
publisher | University of Debrecen, Faculty of Economics and Business |
record_format | Article |
series | Competitio |
spelling | doaj.art-48470c134a4e48fd977c1bfd0f4b46332023-12-10T07:58:25ZengUniversity of Debrecen, Faculty of Economics and BusinessCompetitio1588-96452939-73242020-08-014110.21845/comp/2005/1/3Az eurózónához való csatlakozás időzítéseLászló Jankovics0Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi kar A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33 https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/8007valutauniómonetáris integrációEMUKelet-Közép-Európa |
spellingShingle | László Jankovics Az eurózónához való csatlakozás időzítése Competitio valutaunió monetáris integráció EMU Kelet-Közép-Európa |
title | Az eurózónához való csatlakozás időzítése |
title_full | Az eurózónához való csatlakozás időzítése |
title_fullStr | Az eurózónához való csatlakozás időzítése |
title_full_unstemmed | Az eurózónához való csatlakozás időzítése |
title_short | Az eurózónához való csatlakozás időzítése |
title_sort | az eurozonahoz valo csatlakozas idozitese |
topic | valutaunió monetáris integráció EMU Kelet-Közép-Európa |
url | https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/8007 |
work_keys_str_mv | AT laszlojankovics azeurozonahozvalocsatlakozasidozitese |