Az osztrák–magyar határ menti együttműködés múltja, jelene
A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az osztrák-magyar határrégió fejlődését befolyásoló tényezők alakulásáról a rendszerváltozástól napjainkig. A határrégió kiemelt figyelmet kapott a magyar regionális fejlődésben, hiszen egy sikertérségnek lehetett tekinteni. A siker okai abban keresendők, h...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2005-06-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/997 |
| Summary: | A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az osztrák-magyar határrégió fejlődését befolyásoló tényezők alakulásáról a rendszerváltozástól napjainkig. A határrégió kiemelt figyelmet kapott a magyar regionális fejlődésben, hiszen egy sikertérségnek lehetett tekinteni. A siker okai abban keresendők, hogy egy kvázi centrumrégió érintkezett egy fejlett, nyugat-európai centrummal, alapvetően Béccsel. A kapcsolatok már a 20. században is jelentősek voltak, azonban a II. világháború után kialakult vasfüggöny hosszú évtizedekre holt régióvá tette Magyarországnak ezt a vidékét. A hetvenes években indulnak meg a kapcsolatok, elsőként a bevásárlóturizmus, ami mind a napig tart és hat a térség fejlődésére. A hivatalos, intézményi együttműködések a nyolcvanas évek közepétől aktivizálódtak. Ennek szintjei az állami szervezetektől kezdve az önkormányzatokon át egészen a különféle közintézményekig terjedtek. Egyre fontosabbá vált az együttműködések rendezett, kiépített, folyamatosan működő szervezeti rendszerbe való átalakítása. Ennek formája az Eurorégió, ami 1998-ban alakult meg. A szervezett és intézményi szinten alakított kapcsolatok mellett azonban működnek – és a határgazdaság alapján természetszerűen hosszabb-rövidebb ideig élnek – nem legális viszonyok a határrégióban. A tanulmány záró fejezete összefoglalja azokat a tényezőket, amik akadályozzák az együttműködések teljesebb kibontakozását. Ezek között a gazdasági különbségek, az eltérő területi intézményrendszer és finanszírozás éppúgy szerepet játszik, mint a két ország kulturális különbségei, vagy a regionális politika súlypontjai.
|
|---|---|
| ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |