Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU
Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az euró...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
University of Debrecen, Faculty of Economics and Business
2016-06-01
|
Series: | Competitio |
Subjects: | |
Online Access: | https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/3656 |
_version_ | 1797398349089865728 |
---|---|
author | Tibor Tőkés |
author_facet | Tibor Tőkés |
author_sort | Tibor Tőkés |
collection | DOAJ |
description |
Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.
|
first_indexed | 2024-03-09T01:24:21Z |
format | Article |
id | doaj.art-61415ddf10a64438995891ab975f0aa6 |
institution | Directory Open Access Journal |
issn | 1588-9645 2939-7324 |
language | English |
last_indexed | 2024-03-09T01:24:21Z |
publishDate | 2016-06-01 |
publisher | University of Debrecen, Faculty of Economics and Business |
record_format | Article |
series | Competitio |
spelling | doaj.art-61415ddf10a64438995891ab975f0aa62023-12-10T07:58:33ZengUniversity of Debrecen, Faculty of Economics and BusinessCompetitio1588-96452939-73242016-06-0115110.21845/comp/2016/1/6Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EUTibor Tőkés0Debreceni Egyetem. Gazdaságtudományi Kar Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban. https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/3656recenzió |
spellingShingle | Tibor Tőkés Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU Competitio recenzió |
title | Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU |
title_full | Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU |
title_fullStr | Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU |
title_full_unstemmed | Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU |
title_short | Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU |
title_sort | kulkapcsolati politika kulkapcsolatok es az eu |
topic | recenzió |
url | https://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/3656 |
work_keys_str_mv | AT tibortokes kulkapcsolatipolitikakulkapcsolatokesazeu |