| Summary: | Egy felsőoktatási intézmény hírnevét, hazai és nemzetközi elismertségét alapvetően az határozza meg, hogy mennyire produktív és milyen színvonalú oktatási-kutatási tevékenység folyik szakmai műhelyeiben (tanszékein, intézeteiben). A minőségi munka elengedhetetlen feltétele, hogy minél több jeles oktató, valamint komoly
alkotó tevékenységet végző kutató tartozzon a főiskolák és egyetemek különböző
egységeihez. A felsőoktatás sikere azonban elsősorban azon múlik, hogy a fent említett tudás és felhalmozott szakmai tapasztalat el tud-e jutni a hallgatókhoz és a pályafutásuk elején járó fiatal oktatókhoz; létrejön-e egy olyan szakmai közösség, amelynek egyszerre aktív résztvevője a tanár és diákja, az idősebb és a fiatal generáció, a
szaktekintély és a lelkes pályakezdő. Ebben az írásban egy olyan emberre emlékezünk, aki sokat tett felsőoktatási intézménye sikeréért. Bemutatjuk a Statisztika Tanszék egyik kiváló egyetemi tanárának, tanszékvezetőjének, Mundruczó Györgynek
(1942–1997) az életútját és munkásságát. A professzor halálának 10. évfordulója
alkalmából a fiai (ifj. Mundruczó György és Mundruczó Gábor) emlékdíjat alapítottak, amelyet a Statisztika Tanszék immár hetedik éve ítél oda legkiválóbb demonstrátorainak. Itt és most méltatjuk a Mundruczó György-Díj jelentőségét és röviden
bemutatjuk az eddigi díjazottakat is.
|
|---|