Summary: | A gazdasági csapdahelyzetbe kerülés okainak kutatása hosszú időre tekint
vissza. Alapvetően a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen fejlődési utakat
választanak az egyes országok, és annak következtében, hogy alakul az egy főre
jutó GDP értékük. Ha ennek növekedése lelassul vagy stagnálni kezd, akkor azt
valószínűsítik, hogy az ország közepes jövedelmi csapdaveszélybe került.
Korunkban azonban a GDP mutató már nem méri megbízhatóan egy ország
gazdasági-társadalmi működésének eredményességét. A gyorsan változó
körülmények között a fejlettségi mutatók alakulása ad megbízhatóbb képet
arról, hogy egy ország teljesítménye nemzetközi összehasonlításban javul-e
vagy stagnál. Éppen ezért indokolt a fejlettségi csapdaveszélybe kerülés esélyeit
kutatni. A cikk széleskörű statisztikai adatelemzésre támaszkodva vizsgálja a
V4-ek és közöttük Magyarország fejlettségi mutatóit a versenyképességi
listákon vezető helyen lévő EU-s országok fejlettségi mutatóihoz viszonyítva.
Az elemzés következtetése, hogy Magyarországot és más V4 országokat is,
fejlettségi mutatóik alapján, a fejlettségi csapdába kerülés veszélye fenyegeti, ha
nem fordítanak jelentősen többet ezen mutatók értékének javítására.
Research in the field of falling into economic trap has a long history. The basic
scope of research is the investigation of what development path is chosen by
the different countries, and in consequence how will the value of the GDP per
capita develop. In case the growth of the GDP per capita value slows down, or
stagnate the researchers suggest a potential danger for the country to fall into
a middle income gap. Nowadays however the GDP is not any more appropriate
for measuring reliably the economic-social performance of a country. In the
rapidly changing environment only the development indicators can properly
demonstrate in international comparison whether the performance of a
country is improving or stagnating. Therefore it is more convincing to measure the potential danger for a
country to fall into a development gap. The article examines the development
indicators of the V4 countries on a wide statistical basis, and compares them to
those of the developed EU countries beiing in leading positions on the
competitiveness rankings.
The article concludes by proving that if Hungary and other V4 countries do
not invest considerably into improving the value of their development
indicators they will be at danger to fall into the development trap.
|