A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra
A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint okototen (乎古止点) kanaírás kanji, illetve bushu Az egyéb hatások az írás...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Eötvös Loránd University
2022-09-01
|
| Series: | Távol-keleti Tanulmányok |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/4541 |
| _version_ | 1811268783433580544 |
|---|---|
| author | András Zsigmond Albeker |
| author_facet | András Zsigmond Albeker |
| author_sort | András Zsigmond Albeker |
| collection | DOAJ |
| description |
A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint
okototen (乎古止点)
kanaírás
kanji, illetve bushu
Az egyéb hatások az írásirány, a dakuten (濁点) és a hatsuon (撥音) jelölése, valamint a japán-sinojapán szópárok felhasználása. Ezek a hatások nem korlátozódnak a Meiji kori gyorsírásokra, a modern gyorsírásokban is kimutathatók.
|
| first_indexed | 2024-04-12T21:29:13Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-689b2dd163594889a1655e01bb4b6779 |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 2060-9655 2786-2976 |
| language | English |
| last_indexed | 2024-04-12T21:29:13Z |
| publishDate | 2022-09-01 |
| publisher | Eötvös Loránd University |
| record_format | Article |
| series | Távol-keleti Tanulmányok |
| spelling | doaj.art-689b2dd163594889a1655e01bb4b67792022-12-22T03:16:05ZengEötvös Loránd UniversityTávol-keleti Tanulmányok2060-96552786-29762022-09-01132021/210.38144/TKT.2021.2.2A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásraAndrás Zsigmond Albeker0Tōkai Gakuin Egyetem Humán Kapcsolatok Kar; ToBuCo Szakiskola Üzleti tanulmányok szakirány, óraadó A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint okototen (乎古止点) kanaírás kanji, illetve bushu Az egyéb hatások az írásirány, a dakuten (濁点) és a hatsuon (撥音) jelölése, valamint a japán-sinojapán szópárok felhasználása. Ezek a hatások nem korlátozódnak a Meiji kori gyorsírásokra, a modern gyorsírásokban is kimutathatók. https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/4541gyorsírásjapán nyelvnyelvtörténetMeiji-korszakírástörténetjapanisztika |
| spellingShingle | András Zsigmond Albeker A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra Távol-keleti Tanulmányok gyorsírás japán nyelv nyelvtörténet Meiji-korszak írástörténet japanisztika |
| title | A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra |
| title_full | A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra |
| title_fullStr | A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra |
| title_full_unstemmed | A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra |
| title_short | A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra |
| title_sort | sino japan irasrendszer hatasa a gyorsirasra |
| topic | gyorsírás japán nyelv nyelvtörténet Meiji-korszak írástörténet japanisztika |
| url | https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/4541 |
| work_keys_str_mv | AT andraszsigmondalbeker asinojapanirasrendszerhatasaagyorsirasra AT andraszsigmondalbeker sinojapanirasrendszerhatasaagyorsirasra |