A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra
A kulturális földrajz a magyar földrajztudomány egyik legelhanyagoltabb területe. Az érdeklődés teljes hiányáról nem beszélhetünk, ugyanakkor a témával foglalkozó hazai tanulmányok nem visznek közelebb a kortárs kulturális földrajz nemzetközi trendjeihez, melyek annak tudománytörténetében gyökerezn...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2016-03-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2724 |
| _version_ | 1811344307451330560 |
|---|---|
| author | Palaczki Botond |
| author_facet | Palaczki Botond |
| author_sort | Palaczki Botond |
| collection | DOAJ |
| description |
A kulturális földrajz a magyar földrajztudomány egyik legelhanyagoltabb területe. Az érdeklődés teljes hiányáról nem beszélhetünk, ugyanakkor a témával foglalkozó hazai tanulmányok nem visznek közelebb a kortárs kulturális földrajz nemzetközi trendjeihez, melyek annak tudománytörténetében gyökereznek. A Carl Ortwin Sauer nevével fémjelzett ún. Berkeley-iskola tevékenysége a 20. század derekára az amerikai társadalomföldrajz vezető irányzatává emelte a kulturális földrajzot. A második világháború utáni tudományos súlyponteltolódások azonban marginalizálták az irányzatot, amely a későbbi évtizedek során eltávolodott a tudományterület fősodrától. A hetvenes évek végétől a brit kulturális tanulmányok által inspirálva több fiatal társadalom- földrajzos is elégedetlenségét fejezte ki a kulturális földrajz akkori felfogásával szemben, elsősorban annak elméleti hiányosságait kritizálva. Ezen a tudományos színtéren íródott az új irányzat első nagy, összefoglaló jellegű munkája, Peter Jackson Maps of meaning című könyve (A jelentés térképei, 1989), amely ma is a kulturális földrajz egyik alapművének számít. A tanulmányban bemutatom a mű keletkezésének körülményeit, különös tekintettel elkészítésének szokatlan módjára, majd vázolom az általa képviselt irányzat jelentőségét a korabeli tudományos világban. A mű narratív struktúrájának elemzésével feltárom népszerűségének okait, végül huszonhét év távlatából megvizsgálom a kulturális földrajzra kifejtett hatását.
|
| first_indexed | 2024-04-13T19:45:20Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-741c679d698f46a79a32fcc940e6bb5b |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 0237-7683 2062-9923 |
| language | English |
| last_indexed | 2024-04-13T19:45:20Z |
| publishDate | 2016-03-01 |
| publisher | Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network |
| record_format | Article |
| series | Tér és Társadalom |
| spelling | doaj.art-741c679d698f46a79a32fcc940e6bb5b2022-12-22T02:32:45ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232016-03-0130110.17649/TET.30.1.2724A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzraPalaczki Botond0Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest A kulturális földrajz a magyar földrajztudomány egyik legelhanyagoltabb területe. Az érdeklődés teljes hiányáról nem beszélhetünk, ugyanakkor a témával foglalkozó hazai tanulmányok nem visznek közelebb a kortárs kulturális földrajz nemzetközi trendjeihez, melyek annak tudománytörténetében gyökereznek. A Carl Ortwin Sauer nevével fémjelzett ún. Berkeley-iskola tevékenysége a 20. század derekára az amerikai társadalomföldrajz vezető irányzatává emelte a kulturális földrajzot. A második világháború utáni tudományos súlyponteltolódások azonban marginalizálták az irányzatot, amely a későbbi évtizedek során eltávolodott a tudományterület fősodrától. A hetvenes évek végétől a brit kulturális tanulmányok által inspirálva több fiatal társadalom- földrajzos is elégedetlenségét fejezte ki a kulturális földrajz akkori felfogásával szemben, elsősorban annak elméleti hiányosságait kritizálva. Ezen a tudományos színtéren íródott az új irányzat első nagy, összefoglaló jellegű munkája, Peter Jackson Maps of meaning című könyve (A jelentés térképei, 1989), amely ma is a kulturális földrajz egyik alapművének számít. A tanulmányban bemutatom a mű keletkezésének körülményeit, különös tekintettel elkészítésének szokatlan módjára, majd vázolom az általa képviselt irányzat jelentőségét a korabeli tudományos világban. A mű narratív struktúrájának elemzésével feltárom népszerűségének okait, végül huszonhét év távlatából megvizsgálom a kulturális földrajzra kifejtett hatását. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2724kulturális földrajzPeter Jacksona jelentés térképeia földrajztudomány története |
| spellingShingle | Palaczki Botond A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra Tér és Társadalom kulturális földrajz Peter Jackson a jelentés térképei a földrajztudomány története |
| title | A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra |
| title_full | A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra |
| title_fullStr | A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra |
| title_full_unstemmed | A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra |
| title_short | A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra |
| title_sort | maps of meaning hatasa a kulturalis foldrajzra |
| topic | kulturális földrajz Peter Jackson a jelentés térképei a földrajztudomány története |
| url | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2724 |
| work_keys_str_mv | AT palaczkibotond amapsofmeaninghatasaakulturalisfoldrajzra AT palaczkibotond mapsofmeaninghatasaakulturalisfoldrajzra |