Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései
Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód...
| Main Authors: | , |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Faculty of Engineering, University of Debrecen
2019-06-01
|
| Series: | International Journal of Engineering and Management Sciences |
| Online Access: | https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5281 |
| _version_ | 1797654425787957248 |
|---|---|
| author | Renáta Zákányiné Mészáros Balázs Zákányi |
| author_facet | Renáta Zákányiné Mészáros Balázs Zákányi |
| author_sort | Renáta Zákányiné Mészáros |
| collection | DOAJ |
| description |
Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?
|
| first_indexed | 2024-03-11T16:59:21Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-75e461a09b1d48c8ac892c40d0a0d1fc |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 2498-700X |
| language | English |
| last_indexed | 2024-03-11T16:59:21Z |
| publishDate | 2019-06-01 |
| publisher | Faculty of Engineering, University of Debrecen |
| record_format | Article |
| series | International Journal of Engineering and Management Sciences |
| spelling | doaj.art-75e461a09b1d48c8ac892c40d0a0d1fc2023-10-20T12:55:44ZengFaculty of Engineering, University of DebrecenInternational Journal of Engineering and Management Sciences2498-700X2019-06-014210.21791/IJEMS.2019.2.14.Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései Renáta Zákányiné Mészáros0https://orcid.org/0000-0001-9073-7599Balázs Zákányi1https://orcid.org/0000-0003-1848-2688Miskolci Egyetem, Alkalmazott Föltudományi Kutató IntézetMiskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása? https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5281 |
| spellingShingle | Renáta Zákányiné Mészáros Balázs Zákányi Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései International Journal of Engineering and Management Sciences |
| title | Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései |
| title_full | Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései |
| title_fullStr | Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései |
| title_full_unstemmed | Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései |
| title_short | Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései |
| title_sort | nagymelysegu kutak atkepzesenek humanbiztonsagi kerdesei |
| url | https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5281 |
| work_keys_str_mv | AT renatazakanyinemeszaros nagymelysegukutakatkepzesenekhumanbiztonsagikerdesei AT balazszakanyi nagymelysegukutakatkepzesenekhumanbiztonsagikerdesei |