A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ A XXI. SZÁZADI GEOPOLITIKA NAGY SAKKTÁBLÁJÁN
A Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán az ortodox geopolitika újjászületéséről beszélnek a nemzetközi politikai elemzők. Mindez egyben egy új, többpólusú korszak kezdetét is jelenti. Míg az USA külpolitikailag egyre inkább visszahúzódik, és befelé fordul, addig a nagy feltörek...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Corvinus University of Budapest
2020-08-01
|
| Series: | Köz-gazdaság |
| Online Access: | http://www.retp.eu/index.php/retp/article/view/702 |
| Summary: | A Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán az ortodox geopolitika
újjászületéséről beszélnek a nemzetközi politikai elemzők. Mindez egyben egy új, többpólusú korszak kezdetét is jelenti. Míg az USA külpolitikailag egyre inkább visszahúzódik, és befelé fordul, addig a nagy feltörekvő piacok visszatérnek a katonai erő révén a
„hard power” alkalmazásához. Oroszország az eurázsiaiság geopolitikai elvét alkalmazva egyre inkább szárazföldi hatalommá válik. Tengeri pozíciója ugyanakkor kétséges, hiszen csak a szevasztopoli kikötő biztosítja az orosz tengeri flotta kijutását a
meleg tengerekre. Az euroatlanti erőtér és Oroszország közötti mélyülő „szakadék”
révén a kelet-közép-európai térség egyre inkább ütközőzónává válik. A 2015-től megalakuló Eurázsiai Uniónak köszönhetően ugyanakkor hazánk „hídállammá” is válhatna Kelet és Nyugat között.
|
|---|---|
| ISSN: | 1788-0696 |