Tértermelés a budapesti várostérség peremén – amit a gazdaság morfológiája elárul
A városok politikai gazdaságtani szempontú elemzésére egyre több magyar példa áll rendelkezésre a szakirodalomban. Ezek túlnyomó része azonban ritkán lép ki a központi város teréből és szolgál magyarázattal a szuburbán vagy az urbanizálódó rurális térségek átalakulásáról. Tanulmányom a nagyvárosi p...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2015-12-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2716 |
| Summary: | A városok politikai gazdaságtani szempontú elemzésére egyre több magyar példa áll rendelkezésre a szakirodalomban. Ezek túlnyomó része azonban ritkán lép ki a központi város teréből és szolgál magyarázattal a szuburbán vagy az urbanizálódó rurális térségek átalakulásáról. Tanulmányom a nagyvárosi perem gazdasági térszerkezetének vizsgálatára vállalkozik, értelmezi a periferikus tér urbanizációs folyamatait és következtetéseket von le a tértermelés peremvidéki jellegzetességeiről. Az urbanizációs folyamatok kapcsán vizsgálom azt, hogy a városi perem gazdaságszerkezete visszatükrözi-e az érett kapitalista várostérségekben jellemző specializálódást, illetve a gazdasági tevékenységek övezetes elrendeződését. Ehhez statisztikai adatokat, valamint egy geokódolt cégadatbázist használok, amely a várostérség 56 települését és 1312 cégét fogja át. Eredményeim szerint sem az ágazati, sem a funkcionális specializáció jeleit nem figyelhetjük meg a periférián. Ezek alapján a budapesti metropolisztér a globális értéktermelés és -elosztás köreibe kevéssé integrált városi gazdaságnak tűnik, amely kevés speciális szolgáltatást és terméket képes nyújtani a külpiacok számára. A cégadatok térképi megjelenítése a cégek eltérő koncentrációját mutatja a településszerkezeten belül: egyes települések képesek vállalkozói zónákba tömöríteni a periférián megtelepedő cégeket, míg mások nem képesek szabályozni a spontán telephelyválasztást. Az egyes helyek eltérő módon kezelik a neoliberalizációs folyamat rájuk nehezedő nyomását, más és más módon sajátítják el a neoliberális átalakulást. Ebből arra következtethetünk, hogy – a társadalom helyi viszonyain túl – az állam és a tőke viszonyában helyi eltérések lehetnek. Feltételezésem szerint a vállalkozások koncentrált vagy széttagolt letelepülése a helyi állam és a befektetői tőke településenként eltérő kapcsolataira utal, ami a tér alakításának mechanizmusait is módosítja. Ezek feltárásához interjúkat készítettem a periféria egy településcsoportjában. A beszélgetések segítettek feltárni azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyeket az állam a tér termelése felett gyakorol.
|
|---|---|
| ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |