| Summary: | A cikk a hosszú távú folyamatokat vizsgálja az állam szerepével kapcsolatban.
Eszmetörténeti eszközökkel és a napjaink szakirodalmára támaszkodva vizsgál
néhány alapvetõ kérdést, úgymint: 1. Meddig nõhet az államok száma bolygónkon? 2. Segíthetnek-e az életképtelen államok ellehetetlenülésének megakadályozásában a regionális integrációk, pl. az Európai Unió típusú szupranacionális
szervezetek? 3. Nem alakulnak-e ki a regionális közép-, illetve nagyhatalmak
körül kliensállamok, amelyek szinte feudális függõségben kötõdnek hozzájuk?
Az állam szerepével kapcsolatban négy fõ funkciót jelöl meg a cikk: 1. Az állam, mint a társadalmak mûködésének, rendjének, biztonságának intézményrendszere, játékszabályainak meghatározója és érvényesítõje. 2. Az állam, mint
a jövedelmek megoszlását, elosztását, a közös kockázatvállalást befolyásoló tényezõ és a társadalom szélesen értelmezett biztonsági eszköze, beleértve a
szociális viszonyokat és a katasztrófaelhárítást is. 3. Az állam, mint a gazdaságot stabilizáló, vagy a gazdasági fejlõdést elõmozdító eszköz. 4. Az állam, mint
az adott ország versenyhelyzetének, kompetitív elõnyeinek erõsítõje. Megállapítja, hogy sem a nemzetbiztonsági, sem a jóléti, sem a fejlesztõ, sem pedig a versenyállamnak nem alakult ki egységes globális modellje, jóllehet cél- és eszközrendszerükben voltak és vannak hasonlóságok. Már csak ezért is hibásnak látja az egyoldalú neoliberális nézõpontot. A klasszikus liberális álláspont is elismeri ugyanis, hogy a politikának mindig van szerepe a gazdaság irányításában,
hiszen állami döntések nélkül nincs liberalizálás.
|
|---|