A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben
Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új i...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2023-12-01
|
Series: | Tér és Társadalom |
Subjects: | |
Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3490 |
_version_ | 1797403039735218176 |
---|---|
author | Lengyel Imre |
author_facet | Lengyel Imre |
author_sort | Lengyel Imre |
collection | DOAJ |
description |
Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.
Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.
|
first_indexed | 2024-03-09T02:32:43Z |
format | Article |
id | doaj.art-97615bd516aa4c58ba77332d9f2de5b2 |
institution | Directory Open Access Journal |
issn | 0237-7683 2062-9923 |
language | English |
last_indexed | 2024-03-09T02:32:43Z |
publishDate | 2023-12-01 |
publisher | Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network |
record_format | Article |
series | Tér és Társadalom |
spelling | doaj.art-97615bd516aa4c58ba77332d9f2de5b22023-12-06T11:54:11ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232023-12-0137410.17649/TET.37.4.3490A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekbenLengyel Imre0Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3490felsőoktatás, felzárkózás, területfejlesztés |
spellingShingle | Lengyel Imre A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben Tér és Társadalom felsőoktatás, felzárkózás, területfejlesztés |
title | A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben |
title_full | A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben |
title_fullStr | A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben |
title_full_unstemmed | A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben |
title_short | A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben |
title_sort | hazai terulet es telepulesfejlesztes egyik allatorvosi lova a felsooktatas leepulese a kevesbe fejlett tersegekben |
topic | felsőoktatás, felzárkózás, területfejlesztés |
url | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3490 |
work_keys_str_mv | AT lengyelimre ahazaiteruletestelepulesfejlesztesegyikallatorvosilovaafelsooktatasleepuleseakevesbefejletttersegekben AT lengyelimre hazaiteruletestelepulesfejlesztesegyikallatorvosilovaafelsooktatasleepuleseakevesbefejletttersegekben |