A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Faculty of Engineering, University of Debrecen
2020-04-01
|
| Series: | International Journal of Engineering and Management Sciences |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631 |
| _version_ | 1797654443613749248 |
|---|---|
| author | József Boros |
| author_facet | József Boros |
| author_sort | József Boros |
| collection | DOAJ |
| description | A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
|
| first_indexed | 2024-03-11T16:59:33Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-aa926ffa8e7245ffb570307e5d35462d |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 2498-700X |
| language | English |
| last_indexed | 2024-03-11T16:59:33Z |
| publishDate | 2020-04-01 |
| publisher | Faculty of Engineering, University of Debrecen |
| record_format | Article |
| series | International Journal of Engineering and Management Sciences |
| spelling | doaj.art-aa926ffa8e7245ffb570307e5d35462d2023-10-20T12:47:23ZengFaculty of Engineering, University of DebrecenInternational Journal of Engineering and Management Sciences2498-700X2020-04-015110.21791/IJEMS.2020.1.5A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásaiJózsef Boros0Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi IntézetA történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján. https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631- |
| spellingShingle | József Boros A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai International Journal of Engineering and Management Sciences - |
| title | A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai |
| title_full | A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai |
| title_fullStr | A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai |
| title_full_unstemmed | A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai |
| title_short | A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai |
| title_sort | technologiai fejlodes lehetseges munkahelyteremto es rombolo hatasai |
| topic | - |
| url | https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631 |
| work_keys_str_mv | AT jozsefboros atechnologiaifejlodeslehetsegesmunkahelyteremtoesrombolohatasai AT jozsefboros technologiaifejlodeslehetsegesmunkahelyteremtoesrombolohatasai |