A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai

A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: József Boros
Format: Article
Language:English
Published: Faculty of Engineering, University of Debrecen 2020-04-01
Series:International Journal of Engineering and Management Sciences
Subjects:
-
Online Access:https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631
_version_ 1797654443613749248
author József Boros
author_facet József Boros
author_sort József Boros
collection DOAJ
description A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
first_indexed 2024-03-11T16:59:33Z
format Article
id doaj.art-aa926ffa8e7245ffb570307e5d35462d
institution Directory Open Access Journal
issn 2498-700X
language English
last_indexed 2024-03-11T16:59:33Z
publishDate 2020-04-01
publisher Faculty of Engineering, University of Debrecen
record_format Article
series International Journal of Engineering and Management Sciences
spelling doaj.art-aa926ffa8e7245ffb570307e5d35462d2023-10-20T12:47:23ZengFaculty of Engineering, University of DebrecenInternational Journal of Engineering and Management Sciences2498-700X2020-04-015110.21791/IJEMS.2020.1.5A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásaiJózsef Boros0Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi IntézetA történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján. https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631-
spellingShingle József Boros
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
International Journal of Engineering and Management Sciences
-
title A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
title_full A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
title_fullStr A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
title_full_unstemmed A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
title_short A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
title_sort technologiai fejlodes lehetseges munkahelyteremto es rombolo hatasai
topic -
url https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5631
work_keys_str_mv AT jozsefboros atechnologiaifejlodeslehetsegesmunkahelyteremtoesrombolohatasai
AT jozsefboros technologiaifejlodeslehetsegesmunkahelyteremtoesrombolohatasai