A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században

A klímaváltozás problémájának globális felismerését az 1987-es Brundtland-jelentéstől szokás datálni. Azóta eltelt három évtized, de a közgazdaságtanban mintha még mindig egy elkülönült szegmens lenne azon tanulmányok köre, amely a globális felmelegedés hosszú távú kihívásaival és hatásaival foglal...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Gábor Kutasi
Format: Article
Language:English
Published: Corvinus University of Budapest 2018-12-01
Series:Köz-gazdaság
Online Access:http://retp.eu/index.php/retp/article/view/12
_version_ 1797954612170326016
author Gábor Kutasi
author_facet Gábor Kutasi
author_sort Gábor Kutasi
collection DOAJ
description A klímaváltozás problémájának globális felismerését az 1987-es Brundtland-jelentéstől szokás datálni. Azóta eltelt három évtized, de a közgazdaságtanban mintha még mindig egy elkülönült szegmens lenne azon tanulmányok köre, amely a globális felmelegedés hosszú távú kihívásaival és hatásaival foglalkozik, miközben mintha a növekedési modellek nem igazán integrálták volna azt a korlátot az újkeynesi modellekbe, hogy az erőforrások végesek. Sőt, még távolabb áll a fősodor attól, hogy a modellek tudomást vegyenek arról, hogy maga a természeti környezet és az éghajlat terhelhetősége véges, és rongálódása visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezethet emberi léptékben mért időtávlatokban. A következő cikk arra vállalkozik, hogy a klímaváltozás példáján keresztül megvizsgálja, meddig jutott az uralkodó közgazdaságtan a természeti környezet korlátosságának figyelembevételében, és milyen irányok nyíltak meg arra, hogy még hatékonyabban integrálja az éghajlati problémát a modellekbe. The relation of economics to the nature in the 21st century The global recognition of climate change problem is commonly attributed to the Brundtland report in 1987. Since then, three decades have passed, but in economics, it is still a separate segment of studies focusing on the long-term challenges and impacts of global warming, while it seems that short and medium-term growth models did not really integrate the constraint into the New Keynesian models that the resources are finite. Indeed, it is even farther from the mainstream models to reckon with the finite load capacity of the climate and to recognize that the climate damages can lead to irreversible processes at human time-scale. The following article aims to explore, through an example of climate change, how far the mainstream economics has got in taking the limits of the natural environment into account, and what kind of ways have become open to integrate the climate problems into the models more effectively.
first_indexed 2024-04-10T23:21:14Z
format Article
id doaj.art-ac3c5f3af5554232bf78326184ea25b3
institution Directory Open Access Journal
issn 1788-0696
language English
last_indexed 2024-04-10T23:21:14Z
publishDate 2018-12-01
publisher Corvinus University of Budapest
record_format Article
series Köz-gazdaság
spelling doaj.art-ac3c5f3af5554232bf78326184ea25b32023-01-12T15:04:13ZengCorvinus University of BudapestKöz-gazdaság1788-06962018-12-01134A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. századbanGábor Kutasi0egyetemi docens, MNB Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem A klímaváltozás problémájának globális felismerését az 1987-es Brundtland-jelentéstől szokás datálni. Azóta eltelt három évtized, de a közgazdaságtanban mintha még mindig egy elkülönült szegmens lenne azon tanulmányok köre, amely a globális felmelegedés hosszú távú kihívásaival és hatásaival foglalkozik, miközben mintha a növekedési modellek nem igazán integrálták volna azt a korlátot az újkeynesi modellekbe, hogy az erőforrások végesek. Sőt, még távolabb áll a fősodor attól, hogy a modellek tudomást vegyenek arról, hogy maga a természeti környezet és az éghajlat terhelhetősége véges, és rongálódása visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezethet emberi léptékben mért időtávlatokban. A következő cikk arra vállalkozik, hogy a klímaváltozás példáján keresztül megvizsgálja, meddig jutott az uralkodó közgazdaságtan a természeti környezet korlátosságának figyelembevételében, és milyen irányok nyíltak meg arra, hogy még hatékonyabban integrálja az éghajlati problémát a modellekbe. The relation of economics to the nature in the 21st century The global recognition of climate change problem is commonly attributed to the Brundtland report in 1987. Since then, three decades have passed, but in economics, it is still a separate segment of studies focusing on the long-term challenges and impacts of global warming, while it seems that short and medium-term growth models did not really integrate the constraint into the New Keynesian models that the resources are finite. Indeed, it is even farther from the mainstream models to reckon with the finite load capacity of the climate and to recognize that the climate damages can lead to irreversible processes at human time-scale. The following article aims to explore, through an example of climate change, how far the mainstream economics has got in taking the limits of the natural environment into account, and what kind of ways have become open to integrate the climate problems into the models more effectively. http://retp.eu/index.php/retp/article/view/12
spellingShingle Gábor Kutasi
A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
Köz-gazdaság
title A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
title_full A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
title_fullStr A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
title_full_unstemmed A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
title_short A közgazdaságtan viszonya a természetes világhoz a XXI. században
title_sort kozgazdasagtan viszonya a termeszetes vilaghoz a xxi szazadban
url http://retp.eu/index.php/retp/article/view/12
work_keys_str_mv AT gaborkutasi akozgazdasagtanviszonyaatermeszetesvilaghozaxxiszazadban
AT gaborkutasi kozgazdasagtanviszonyaatermeszetesvilaghozaxxiszazadban