A kínai város
A tartósan gyorsan növekedő és felzárkózó kínai gazdaság, ennek látványos városföldrajzi következményei – hatvan városnak van 1 milliónál több lakosa – világszerte hatalmas szakmai érdeklődést vált ki. E tanulmány fő kérdése: a mai kínai városfejlődés mennyire endogén, az évezredes kínai urbanizáci...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2007-12-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1136 |
| Summary: | A tartósan gyorsan növekedő és felzárkózó kínai gazdaság, ennek látványos városföldrajzi következményei – hatvan városnak van 1 milliónál több lakosa – világszerte hatalmas szakmai érdeklődést vált ki. E tanulmány fő kérdése: a mai kínai városfejlődés mennyire endogén, az évezredes kínai urbanizáció hagyományait folytató folyamat, s mennyire simul be a globalizáció városfejlődési folyamataiba? A vizsgálat következtetése, hogy a kínai urbanizáció endogén – nem modell-követő. Kína a világ egyetlen folyamatos – több mint háromezer éves – urbanizációjának térsége; az urbanizáció gazdasági forrása, szervezeti kerete, a városirányítás, a belső társadalmi szervezet mindvégig különbözött bármely más urbanizációs térségétől. A jelen városnövekedés is sajátos: üteme fékezett (a városi népességarány mindössze 35-40%), a városhálózat arányosan bővül (eltérően bármely más fejlődő vagy felzárkózó országétól), a falu–város vándorlás szigorúan (ha nem is mindig eredményesen) ellenőrzött. A túlnépesedés és szegénység falura zárt; a falusi munkaerő-feleslegnek a városi gazdaságba történő fokozatos átvezetése középtávon még fenntarthatja a gyors gazdasági növekedést, ám a vidéki fejlesztések elmaradása hosszú távon társadalmi-gazdasági konfliktusok forrása lehet.
|
|---|---|
| ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |