Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről
A nemzetközi gyakorlatban számos példa található az egyensúlyban levő strukturális egyenleg előírására. Első megállapításunk szerint a kibocsátási rés becslésén alapuló szabály vitathatatlan előnye mellett súlyos problémákat is felvet. Utólag revideált becslése miatt ugyanis nem ritkán az derül ki,...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Corvinus University of Budapest
2020-08-01
|
| Series: | Köz-gazdaság |
| Online Access: | http://www.retp.eu/index.php/retp/article/view/335 |
| _version_ | 1797955729165910016 |
|---|---|
| author | Gábor Kiss P. |
| author_facet | Gábor Kiss P. |
| author_sort | Gábor Kiss P. |
| collection | DOAJ |
| description |
A nemzetközi gyakorlatban számos példa található az egyensúlyban levő strukturális egyenleg előírására. Első megállapításunk szerint a kibocsátási rés becslésén
alapuló szabály vitathatatlan előnye mellett súlyos problémákat is felvet. Utólag
revideált becslése miatt ugyanis nem ritkán az derül ki, hogy a gazdaság stabilizálására törekvő, anticiklikusnak szánt fiskális politika valójában ellentétes hatású,
prociklikus lehetett, és a jó időkben nem képződött meg a válságok kezeléséhez
szükséges költségvetési puffer. Nemzetközi példák alapján azonban bemutatható,
hogy ugyanez a probléma a strukturális egyenleghez hasonló alternatív szabályokkal is előfordul, nevezetesen a jó időkben feltöltendő biztonsági tartalékokkal (rainy day funds), vagy a kiadások növekedését a potenciális növekedéséhez igazító
szabályokkal. Második megállapításunk szerint nagyon fontos a szabályok hatálya
alá tartozó mutató definíciója is. A nemzeti számlák statisztikai mutatói átlagos
védelmet nyújtanak a szabályok szándékos megkerülése ellen. A törvényi definíciók ennél szigorúbbak vagy lazábbak is lehetnek, és ez a választás jól tükrözheti a
fiskális politika általános hozzáállását és elkötelezettségét a szabályok követésére
vonatkozóan. A nemzetközi gyakorlatban arra is van példa, hogy a költségvetési
tételeken belül külön kezelik a tőketételek egyenlegét. Erre jellemzően nem terjed
ki a kiegyensúlyozott egyenleg előírása, mert a beruházási kiadás állóeszközöket
hoz létre, ami szembeállítható a finanszírozására szolgáló államadóssággal.
|
| first_indexed | 2024-04-10T23:38:42Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-cf9df05a74a64ae786a4d0f12699d0b3 |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 1788-0696 |
| language | English |
| last_indexed | 2024-04-10T23:38:42Z |
| publishDate | 2020-08-01 |
| publisher | Corvinus University of Budapest |
| record_format | Article |
| series | Köz-gazdaság |
| spelling | doaj.art-cf9df05a74a64ae786a4d0f12699d0b32023-01-11T15:02:52ZengCorvinus University of BudapestKöz-gazdaság1788-06962020-08-01124Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésrőlGábor Kiss P. A nemzetközi gyakorlatban számos példa található az egyensúlyban levő strukturális egyenleg előírására. Első megállapításunk szerint a kibocsátási rés becslésén alapuló szabály vitathatatlan előnye mellett súlyos problémákat is felvet. Utólag revideált becslése miatt ugyanis nem ritkán az derül ki, hogy a gazdaság stabilizálására törekvő, anticiklikusnak szánt fiskális politika valójában ellentétes hatású, prociklikus lehetett, és a jó időkben nem képződött meg a válságok kezeléséhez szükséges költségvetési puffer. Nemzetközi példák alapján azonban bemutatható, hogy ugyanez a probléma a strukturális egyenleghez hasonló alternatív szabályokkal is előfordul, nevezetesen a jó időkben feltöltendő biztonsági tartalékokkal (rainy day funds), vagy a kiadások növekedését a potenciális növekedéséhez igazító szabályokkal. Második megállapításunk szerint nagyon fontos a szabályok hatálya alá tartozó mutató definíciója is. A nemzeti számlák statisztikai mutatói átlagos védelmet nyújtanak a szabályok szándékos megkerülése ellen. A törvényi definíciók ennél szigorúbbak vagy lazábbak is lehetnek, és ez a választás jól tükrözheti a fiskális politika általános hozzáállását és elkötelezettségét a szabályok követésére vonatkozóan. A nemzetközi gyakorlatban arra is van példa, hogy a költségvetési tételeken belül külön kezelik a tőketételek egyenlegét. Erre jellemzően nem terjed ki a kiegyensúlyozott egyenleg előírása, mert a beruházási kiadás állóeszközöket hoz létre, ami szembeállítható a finanszírozására szolgáló államadóssággal. http://www.retp.eu/index.php/retp/article/view/335 |
| spellingShingle | Gábor Kiss P. Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről Köz-gazdaság |
| title | Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről |
| title_full | Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről |
| title_fullStr | Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről |
| title_full_unstemmed | Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről |
| title_short | Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről |
| title_sort | mi nulla mi mennyi amit mindig tudni szerettel volna a kiegyensulyozott koltsegvetesrol |
| url | http://www.retp.eu/index.php/retp/article/view/335 |
| work_keys_str_mv | AT gaborkissp minullamimennyiamitmindigtudniszerettelvolnaakiegyensulyozottkoltsegvetesrol |