A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából
Tajvan fantasztikus gazdasági fejlődést produkált az 1950 óta eltelt időszakban. Elmaradott agrárországból fejlett tudásalapú gazdasággá vált, miközben – gyakorlatilag páratlan módon – a társadalmi egyenlőtlenség alig nőtt.3 Ami a gazdasági növekedés mértékét illeti, míg 1951-ben 154 USA dollár vol...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Corvinus University of Budapest
2018-12-01
|
| Series: | Köz-gazdaság |
| Online Access: | http://retp.eu/index.php/retp/article/view/18 |
| _version_ | 1797954620040937472 |
|---|---|
| author | György Csáki |
| author_facet | György Csáki |
| author_sort | György Csáki |
| collection | DOAJ |
| description |
Tajvan fantasztikus gazdasági fejlődést produkált az 1950 óta eltelt időszakban. Elmaradott agrárországból fejlett tudásalapú gazdasággá vált, miközben – gyakorlatilag páratlan módon – a társadalmi egyenlőtlenség alig nőtt.3 Ami a gazdasági növekedés mértékét illeti, míg 1951-ben 154 USA dollár volt az ország egy főre jutó GDP-je, s 1961-re ez alig 164 dollárra nőtt, 1971ben már 451 dollár volt, 1981-ben már 2 721, 1991-ben 9 136 és 2001-ben pedig már elérte a 13 448 dollárt. A tajvani GDP 2011-ben már meghaladta a 20 000, 2016-ban pedig elérte a 22 540 dollárt.4 Vásárlóerő paritáson mérve a tajvani GDP 2015-16-17-ben rendre 48 000, 49 000 és 49 800 USA dollár volt (2017-es nemzetközi dollár paritáson).5 Amsden találó megfogalmazásával: „Tajvan egyike azon kevés nem szocialista országnak, amely Japán után a legnagyobb szegénységből eljutott a fejlett világba. S mindezen túl (…) a jövedelemkülönbségek sokkal kisebbek Tajvanon, mint a többi szegény piacgazdaságban.” [Amsden, 1979: 341] Tajvan azon kevés országok egyike, amely sikeresen túljutott a közepes jövedelmi csapda (lásd a keretes írást!) oly sok fejlődő ország számára leküzdhetetlen nehézségein. Ehhez nyilván nagyban hozzájárul a tajvani oktatási rendszer folyamatos fejlődése is – ennek legfontosabb jellemzőit mutatja be írásunk.
Taiwanese Education System – escape from the middle income trap
Taiwan went through a fantastic economic development since 1950 from an underdeveloped agricultural country to a knowledge-based economy while social inequality remained on the same low level, which is one of a kind. Taiwan is one of the few countries that has managed to escape from the difficulties of middle income trap, which was achieved in a great part through the development of Taiwanese education system. In this study we present the main characteristics of the Taiwanese education system.
|
| first_indexed | 2024-04-10T23:21:22Z |
| format | Article |
| id | doaj.art-d66b173638434addaec6460e01792a65 |
| institution | Directory Open Access Journal |
| issn | 1788-0696 |
| language | English |
| last_indexed | 2024-04-10T23:21:22Z |
| publishDate | 2018-12-01 |
| publisher | Corvinus University of Budapest |
| record_format | Article |
| series | Köz-gazdaság |
| spelling | doaj.art-d66b173638434addaec6460e01792a652023-01-12T15:04:09ZengCorvinus University of BudapestKöz-gazdaság1788-06962018-12-01134A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdábólGyörgy Csáki0Dr habil, PhD, tanszékvezető egyetemi tanár, SZIE GTK Tajvan fantasztikus gazdasági fejlődést produkált az 1950 óta eltelt időszakban. Elmaradott agrárországból fejlett tudásalapú gazdasággá vált, miközben – gyakorlatilag páratlan módon – a társadalmi egyenlőtlenség alig nőtt.3 Ami a gazdasági növekedés mértékét illeti, míg 1951-ben 154 USA dollár volt az ország egy főre jutó GDP-je, s 1961-re ez alig 164 dollárra nőtt, 1971ben már 451 dollár volt, 1981-ben már 2 721, 1991-ben 9 136 és 2001-ben pedig már elérte a 13 448 dollárt. A tajvani GDP 2011-ben már meghaladta a 20 000, 2016-ban pedig elérte a 22 540 dollárt.4 Vásárlóerő paritáson mérve a tajvani GDP 2015-16-17-ben rendre 48 000, 49 000 és 49 800 USA dollár volt (2017-es nemzetközi dollár paritáson).5 Amsden találó megfogalmazásával: „Tajvan egyike azon kevés nem szocialista országnak, amely Japán után a legnagyobb szegénységből eljutott a fejlett világba. S mindezen túl (…) a jövedelemkülönbségek sokkal kisebbek Tajvanon, mint a többi szegény piacgazdaságban.” [Amsden, 1979: 341] Tajvan azon kevés országok egyike, amely sikeresen túljutott a közepes jövedelmi csapda (lásd a keretes írást!) oly sok fejlődő ország számára leküzdhetetlen nehézségein. Ehhez nyilván nagyban hozzájárul a tajvani oktatási rendszer folyamatos fejlődése is – ennek legfontosabb jellemzőit mutatja be írásunk. Taiwanese Education System – escape from the middle income trap Taiwan went through a fantastic economic development since 1950 from an underdeveloped agricultural country to a knowledge-based economy while social inequality remained on the same low level, which is one of a kind. Taiwan is one of the few countries that has managed to escape from the difficulties of middle income trap, which was achieved in a great part through the development of Taiwanese education system. In this study we present the main characteristics of the Taiwanese education system. http://retp.eu/index.php/retp/article/view/18 |
| spellingShingle | György Csáki A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából Köz-gazdaság |
| title | A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából |
| title_full | A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából |
| title_fullStr | A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából |
| title_full_unstemmed | A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából |
| title_short | A tajvani oktatási rendszer – kiút a közepes jövedelmi csapdából |
| title_sort | tajvani oktatasi rendszer kiut a kozepes jovedelmi csapdabol |
| url | http://retp.eu/index.php/retp/article/view/18 |
| work_keys_str_mv | AT gyorgycsaki atajvanioktatasirendszerkiutakozepesjovedelmicsapdabol AT gyorgycsaki tajvanioktatasirendszerkiutakozepesjovedelmicsapdabol |