A művészetterápia kulturális meghatározottsága

A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Anna Gacsályi
Format: Article
Language:English
Published: Eötvös Loránd University 2023-05-01
Series:Távol-keleti Tanulmányok
Subjects:
Online Access:https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/5897
_version_ 1797825213578084352
author Anna Gacsályi
author_facet Anna Gacsályi
author_sort Anna Gacsályi
collection DOAJ
description A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az irodalomterápia, továbbá a tánc- és a mozgásterápia egyaránt. Japán esetében elmondható, hogy a művészetek terápiás környezetben való felhasználása sok tekintetben kötődik olyan hagyományos ágazatokhoz, mint a kadō és a kalligráfia. Jelen dolgozat elsődleges célja a művészetterápia és Japán kapcsolatának bemutatása a terápiaválasztás, a két fő énfelfogás, valamint az independens és interdependens társadalmak kulturális sajátosságai alapján. Első lépésben fogalomtörténeti oldalról lényeges megismerni a témához kapcsolódó terminológiát és annak főbb értelmezési lehetőségeit. Történelmi kontextusba helyezve fontos kitérni a pszichológia átvételének körülményeire, hiszen az újdonságnak számító tudományág jelentősen befolyásolta a japán művészetterápia alakulását. Ezzel párhuzamosan a kulturális meghatározottság szempontjából szükséges áttekinteni az én-felfogással kapcsolatos kutatásokat, valamint a japán-specifikus lélektani megfigyeléseket, mint az amae vagy az aidagara. Ezen felül Japán tekintetében érdemes még megvizsgálni a hagyományos japán művészeti irányzatok, a homokterápia és a művészetterápiák közötti összefüggéseket, mivel mind szemléletmódjukban, mind módszertani megközelítésükben sok átfedés található. Ijuin Seiichi, Nakai Hisao, Sakaki Tamotsu, Takano Naoko, Kawai Hayao, Eva Pattis Zoja, Kamei Toshihiko és Yamaguchi Toyoko munkái betekintést nyújtanak a terápia folyamatába, továbbá az egyes eseteken keresztül láthatóvá válik a képalapú nonverbális kommunikáció hatékonysága eltérő kulturális környezetben végzett terápiák során.
first_indexed 2024-03-13T10:50:44Z
format Article
id doaj.art-e7bc4673bc8f4ae499c7ac4aaaf3773c
institution Directory Open Access Journal
issn 2060-9655
2786-2976
language English
last_indexed 2024-03-13T10:50:44Z
publishDate 2023-05-01
publisher Eötvös Loránd University
record_format Article
series Távol-keleti Tanulmányok
spelling doaj.art-e7bc4673bc8f4ae499c7ac4aaaf3773c2023-05-17T16:43:08ZengEötvös Loránd UniversityTávol-keleti Tanulmányok2060-96552786-29762023-05-0115110.38144/TKT.2023.1.11A művészetterápia kulturális meghatározottságaAnna Gacsályi0Eötvös Loránd Tudományegyetem A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az irodalomterápia, továbbá a tánc- és a mozgásterápia egyaránt. Japán esetében elmondható, hogy a művészetek terápiás környezetben való felhasználása sok tekintetben kötődik olyan hagyományos ágazatokhoz, mint a kadō és a kalligráfia. Jelen dolgozat elsődleges célja a művészetterápia és Japán kapcsolatának bemutatása a terápiaválasztás, a két fő énfelfogás, valamint az independens és interdependens társadalmak kulturális sajátosságai alapján. Első lépésben fogalomtörténeti oldalról lényeges megismerni a témához kapcsolódó terminológiát és annak főbb értelmezési lehetőségeit. Történelmi kontextusba helyezve fontos kitérni a pszichológia átvételének körülményeire, hiszen az újdonságnak számító tudományág jelentősen befolyásolta a japán művészetterápia alakulását. Ezzel párhuzamosan a kulturális meghatározottság szempontjából szükséges áttekinteni az én-felfogással kapcsolatos kutatásokat, valamint a japán-specifikus lélektani megfigyeléseket, mint az amae vagy az aidagara. Ezen felül Japán tekintetében érdemes még megvizsgálni a hagyományos japán művészeti irányzatok, a homokterápia és a művészetterápiák közötti összefüggéseket, mivel mind szemléletmódjukban, mind módszertani megközelítésükben sok átfedés található. Ijuin Seiichi, Nakai Hisao, Sakaki Tamotsu, Takano Naoko, Kawai Hayao, Eva Pattis Zoja, Kamei Toshihiko és Yamaguchi Toyoko munkái betekintést nyújtanak a terápia folyamatába, továbbá az egyes eseteken keresztül láthatóvá válik a képalapú nonverbális kommunikáció hatékonysága eltérő kulturális környezetben végzett terápiák során. https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/5897művészetterápiakulturális meghatározottságindependens én-felfogásinterdependens én-felfogáspszichoanalízisamae
spellingShingle Anna Gacsályi
A művészetterápia kulturális meghatározottsága
Távol-keleti Tanulmányok
művészetterápia
kulturális meghatározottság
independens én-felfogás
interdependens én-felfogás
pszichoanalízis
amae
title A művészetterápia kulturális meghatározottsága
title_full A művészetterápia kulturális meghatározottsága
title_fullStr A művészetterápia kulturális meghatározottsága
title_full_unstemmed A művészetterápia kulturális meghatározottsága
title_short A művészetterápia kulturális meghatározottsága
title_sort muveszetterapia kulturalis meghatarozottsaga
topic művészetterápia
kulturális meghatározottság
independens én-felfogás
interdependens én-felfogás
pszichoanalízis
amae
url https://ojs.elte.hu/tkt/article/view/5897
work_keys_str_mv AT annagacsalyi amuveszetterapiakulturalismeghatarozottsaga
AT annagacsalyi muveszetterapiakulturalismeghatarozottsaga